Vaknyugat

A Onedotzero fesztivál után egy kis hétvégi italozásra vágytam. Jól esett volna már egy kicsit kikapcsolni és megcsusszanni. Na nem úgy, mint ahogy azt még Nyíregyházán tettem azon az ominózus estén, hanem csak óvatosan, azt a bizonyos holtpontot súrolva.
Erről a nyíregyházi "balesetről" majd később, bővebben mesélek.

Útban a metró felé T még megcsörgette Z-t és pillanatokon belül összeállt a hármas.
- Meeting point Z-nél az Old Streeten. - Oké.
Gyorsan beszereztük az estéhez szükséges kellékeket - Bacardi, limonádé, cider, doritos - és hogy ne legyen csúnya vége a spontán italozásnak, betoltunk még egy Kebabot is.

Az este olyan jól sikerült, hogy mikor az óránkra néztünk, nem hittük el, hogy már hajnali négy óra. Jó társaságban repül az idő. Főleg, ha a piáláshoz előkerül egy Xbox is. (Don't drink and drive)

Fél öt magasságában voltunk képesek összekaparni magunkat, majd furcsa geometriai alakzatban elindultunk hazafelé. A egyetlen gondom csak az volt, hogy az oysteremen egy kanyi font sem volt.
Feltölteni nem tudtam sehol, ugyanis az Undergroundok még zárva voltak és a kijelölt oyster feltöltő pontokon közölték, hogy csak öt után tudnak top-uppolni.
Fasza. Gondoltam.
Még jó, hogy T-vel elhoztunk az útra egy-egy doboz sört. Megvárhattuk volna még azt a szűk órácskát, de inkább úgy döntöttünk, hogy trippelünk egyet Stoke Newingtonig, ott meg az első vonatok egyikével már haza tudok zötyögni.
Életemben nem akartak még annyi kokaint és füvet eladni út közben furcsa arcok, mint ezen a 4,5 mérföldön. Izgalmas túra volt, azt meg kell hagyni. Reggel hét órára sikerült is hazaérnem.

Továbbra sem ért véget az a kálvária, ami az eltűnt küldeményem körül zajlik közel egy hete. Senki nem tud semmit, senki nem látott semmit. A Magyar Posta mossa kezeit, ugyanis a nyomon követésből tisztán látszik, hogy a levél rendben megérkezett a célországba. Azt viszont senki nem tudja, hogy melyik Royal Mail fiókhoz.



Magyar Posta

Beszereztem az ajánlott szelvényen található kísérőokirat számot, aminek tudatában úgy gondoltam, hogy ezennel vége minden kutatásnak és végre átvehetem az útlevelem nem beszélve arról a "kevés" euróról, amit még a passport mellett magam után küldettem. - Az otthoni fényes árfolyamok tudatában úgy gondoltam, hogy jobban járok, ha majd itt váltom be. - Fuckme.

Önelégült vigyorral a fejemen újra felkerestem a Royal Mail walthamstowi fiókját a Church Hillen, ahol a postai alkalmazott már messziről köszönt, ugyanis vele társalogtam előző nap.
Átadtam neki a kísérőokirat számot amit előző nap hiányolt, majd néhány percre eltűnt óriási leharcolt monitorja mögött.
Elég régi darab. - Gondoltam.

Miután visszajött, közölte velem, hogy nagyon sajnálja, de nincs ilyen szám a rendszerükben. Az "ez hogy lehet?" kérdést már meg sem várta és még azzal a levegővel tudomásomra hozta, hogy amikor beérnek az országba a küldemények legyen az ajánlott vagy akármilyen más levél, azok automatikusan egy új kísérőszámot kapnak.
- A kellemes kis illúzió amivel érkeztem nem tartott sokáig, elég hamar beleért a kezem a bilibe. -
Az álam leesett és hirtelen nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, esetleg káromkodjak és sírjak, vagy mindezt egyszerre. - Double Fuckme.

Utolsó mentsvárnak megkaptam a Royal Mail Customer Services telefonszámát, mondván, ott majd tudnak segíteni.
Majdnem olyan mint a showhivatal. - Gondoltam
Nem jártam messze az igazságtól, ugyanis 2 perc megfeszített billentyűnyomkodás után végre eljutottam a megfelelő menüpontba, ahol az operátorral gyakorlatilag ugyanazt játszottam végig, amint személyesen néhány órával ezelőtt a postán. Annyi plusz információval lettem gazdagabb, hogyha nem veszik át a küldeményt 50 napon belül, akkor automatikusan visszapostázzák a feladónak, továbbá érdeklődjek azon a postán a levelem hollétéről, ahol feladták.

Ugyan már kérem szépen! Hogy a picsába jutottam volna el eddig, ha nem ott kezdem? Kitől tudtam volna meg a kísérőokirat számát, ha nem a Magyar Postától? Honnan a frászból tudnám napra, órára, percre pontosan, hogy mikor érkezett meg az országba? Ők irányítottak a Royal Mailhez. És amúgy is! Miért kell ezt nekem átélnem?!

Egyenlőre még nem tudom, hogy most ki a hunyó. A Magyar Posta, vagy a Royal Mail? Jelenleg csak annyit tudok, hogy mindkettő egy elbaszott társaság. Nem tudom elhinni, hogy a fent említettek ismeretében, továbbá a feladó és a címzett pontos adatainak megadása mellett sem képesek megtalálni egy szaros kis küldeményt.

Úgy érzem, hogy ezek után az elcseszett kis drogdíler agymenésem akár valóra is válhat. Holnap irány a Magyar Nagykövetség. - Treble Fuckme!

Elkapott az első igazi londoni eső útban a postára. A feeling kedvéért nem a megszokott irányba indultam el, hanem kicsi utcákon, sikátorokon keresztül ballagtam a ritmusosan hulló esőszemek között a High street felé. Aki gyakran hallgat zenét utazás közben, az tudja, hogy minden utca, városrész, megálló egy videóklip, mikor zene szól a fülében.

Két hete várok egy küldeményt Magyarországról, ami az útlevelemet tartalmazza. Olyan lúzer voltam, hogy indulás előtt egy nappal kaptam észbe, hogy igazából fingom sincs, hogy hol lehet a passportom. Pontosabban volt egy sejtésem, de egyéb okok miatt nem állt módomban utána járni. Meg amúgy is. Szerintem már nem volt érvényes, így jobbnak láttam, ha csináltatok egy újat. Utoljára két éve találkoztam vele, amikor turistaként látogattam másodmagammal Angliába. Éljenek az Uniós tagállamok és a személyi igazolvány.

Az okmány sikeresen elkészült amit fel is adtak a megadott címre, csupán az a bibi, hogy a Magyar Posta szerint már november 11-én megérkezett és a Royal Mail átvette.
Ez tök jó. - Gondoltam. De akkor én miért nem tudok róla? Nem kaptam semmilyen értesítést.
A cím biztos hogy jó, mivel ugyanazt a kontaktot adtam meg, amin a Barclays és a Jobcenter Plus Office is kommunikál velem. Így jobbnak láttam kézbe venni a dolgokat és magam próbáltam utánajárni a rejtélynek, ami holnap reggel a központi fióknál meg is oldódik. Pontosabban csak remélem, ugyanis a helyi postafiók kedves indiai ügyintézője tovább küldött a kínommal a Royal Mail Sorting Office walthamstowi birodalmába.

Mi történhet? Legrosszabb esetben már eladták a feketepiacon és valami elcseszett kábítószer diller éppen most készül belépni vele Guatemalába.