Érdekes témára bukkantam a weben, miközben elhagyatott, elfeledett, vagy be nem fejezett metróvonalak után nyomoztam. Számomra mindig egy különös érzést nyújtott az Underground-lét, mivel egy szavakkal ki nem fejezhető érzés tölt el minden egyes alkalommal, ahányszor leereszkedek a mélybe, különösen a régebbi vonalakon. Eredeti célom az, hogy ezeket a különösen régi vagy forgalmon kívülre helyezett metróállomásokat személyesen is felfedezzem.
A londoni metrókat egy nap több ezer ember használja, hogy eljusson a metropolisz különböző pontjaira. A fővárosban közel 150 éve beszélünk metrózásról, ugyanis 1863. január 10-én indult el az első szerelvény Metropolitan Railway néven mindössze két vonallal. Ennek egy része még ma is a Hammersmith & City line részét képezi. A dupla vonal mára tizenegyre dúzzadt, amely összesen 408 kilómétert tesz ki 268 megállóval, így ez a világ legidősebb földalattija, és a legnagyobb a vonalak összhosszúságát tekintve.
A régi vonalakkal kapcsolatban sikerült találtam is egy oldalt, ami nem a legjobb, de egyenlőre a célnak megfelel. Ahogyan a bejutás lehetőségét kutattam ezekre az állomásokra, teljesen véletlenül rábukkantam egy igen érdekes cikkre; Kísértetek a londoni metróvonalak mélyén
A szemem egyből megakadt, hiszen érdekelnek az ilyen és ehhez hasonló természetfeletti dolgok. Egyáltalán nem vagyok az a kuruzslóhoz járó típus, nem jósoltatok, nem idézek szellemet és még csak poharat sem táncoltatok, csupán csak érdekel a téma.
Az Undergroundhoz köthető szellem észlelések és történetek kezdete egészen a 17. századig nyúlik vissza. Ekkor tombolt Londonban a bubópestis, melynek áldozatait hatalmas mély gödrökbe temették, hogy a járványt megfékezzék. Ekkor még nem gondolták, hogy a ma is közlekedő metróvonalak több ilyen gödrön át fognak haladni. Amikor az új metróvonal terveit készítették, ugyan tudtak ezekről a mély gödrökről, csak azt nem tudták, hogy pontosan hol helyezkednek el.
1960-ban a Victoria vonalának építésénél az alagút fúrói egy ilyen pestis gödörbe futottak bele a Green Parknál, amely nem kis galibát okozott a kivitelezésben.
Egy másik példa erre a gyűjtőhelyre a Bakerloo vonalán található. A déli végén két alagút fekszik, melynek egyik kijárati vonala az Elephant & Castle, a másik oldala zsákutca. Ez a befalazott útszakasz arra szolgál, hogy az elszabaduló szerelvényeket megállítsa. A "fékezőfal" mögött London egyik legnagyobb, úgynevezett sok csapásos gödre bukkantak. Szemtanuk több megmagyarázhatatlan jelenségről is beszámoltak, továbbá a személyzet nagy része a fal mögött található pincébe sem hajlandó lemenni. Valamitől nagyon félnek.
A kiemelt szellemjárta állomások közé tartozik az Aldwych Station, melyet 1907-ben nyitottak meg, melyet a Royal Strand Theatre helyén építettek fel. A színház épületét az East Strand átalakítása, az Aldwych, valamint a Kingsway utak megépítése miatt az 1890-es években teljesen lerombolták. Így kapott helyett Aldwych állomása.
A második világháború idejére ezt a vonalat bezárták, mivel ezt az alagutat használták óvóhelyként légitámadások idején, továbbá itt tárolták a British Museum nemzeti kincseit is. A háború befejeztével újra üzembe helyezték egészen 1994-ig, amikor a felújítást már nem látták kifizetődőnek és végleg bezárták a stationt.
Ma már csak nyilt napok során tekinthetik meg az érdeklődők, továbbá filmforgatásoknak és rendhagyó partiknak ad helyet.
Számos látogató és alkalmazott állítja, hogy a mai napig kísérti egy szellem az Aldwych állomást. Úgy gondolják, hogy a kísértet egy színésznő, akinek nem igazán tetszett, hogy a Royal Strand Theatre végleg lehúzta a függönyt.
A Most Haunted (Rém-képek) stábja is készített egy dokumentumfilmet, hogy ők is meggyőződjenek ezekről a mendemondákról. Egy teljes napot töltöttek el az állomás mélyén hogy találkozhassanak a művésznővel. Derek Achorah a stáb egyik tagja elmondása szerint felvette a kapcsolatot egy Margaret nevű nővel, aki nincs kizárva, hogy az a színésznő, akiről többen is beszámoltak. Yvette Fielding a sráb másik tagja pedig az alagútban látott valakit vagy valamit, de nem tudott pontosabb információval szolgálni.
Ilyen szellemjárta elhagyatott vagy még ma is aktív állomásoknak tartják a South Kensington Stationt, a Farringdon Stationt, a Bank Stationt, a British Museum Stationt, a Covent Garden Stationt, az Elephant & Castle Stationt, az Aldgate Stationt, a South Kensington Stationt és a Highgate Stationt. Mindegyik állomáshoz tartozik valamilyen furcsa, ésszel fel nem fogható történet.
"Legközelebb ha metrózunk, véssük az eszünkbe, hogy ameddig a digitális kijelzőn az érkező vonatok információit olvassuk, nem láthatjuk, hogy ki áll mögöttünk. Mind the Ghosts." Spooky.
